A fonal
„Ez a meditáló ember feladata: megtalálni a fonalat.”
A világ szüntelen áramlás, olyan, mint a folyó. Áramlik, de túl mindezen az áramláson, változáson, hömpölygésen, futnia kell egy fonalnak, amely mindent összetart. Nem lehetséges változás anélkül, hogy valami tökéletesen változatlan maradna A változás csak egy változatlan elemmel együtt tud létezni, máskülönben a dolgok széthullnak
Az élet olyan, mint egy virágfüzér, nem látod a fonalat, amely keresztülfut a virágokon, de attól még ott van, és összetartja őket. Ha a fonal nem lenne, a virágok széthullanának, egy virágkupac lenne, nem virágfüzér. És a létezés nem egy kupac, hanem egy gondosan kidolgozott minta. A dolgok változnak, de néhány változatlan elem a háttérben fenntartja a kozmikus törvényt. Azt a kozmikus törvényt nevezik szadasivának, örök Istennek, időtlen Istennek, változatlan Istennek. És ez a meditáló ember feladata: megtalálni a fonalat.
Csupán kétfajta ember van. Az egyiket túlságosan elbűvölik a virágok, és megfeledkezik a fonalról. Ő olyan életet él, amelyben nem lehet semmilyen tartós érték vagy értelem, mert bármit tesz, az el fog tűnni. Ma megcsinálja, holnap már sehol sem lesz. Homokvárakat épít vagy papírcsónakokat bocsát vízre. A második embertípus a fonalat kutatja, és az egész életét annak szenteli, ami fennmarad, ő sosem lehet vesztes.
Forrás: OSHO Mindennapra
Meditáció csak neked!
(Személyre szabott, születési horoszkóp alapján készülő gyógyulást segítő meditáció)