OSHO gondolatok mindennapra 2016. július 22.

Csak ez „A meditáció legvégső lényege: csak ez. A „csak ez” tudatban tartásának módszere a meditáció – figyeled, tanulmányozod ítélkezés nélkül, értékelés nélkül, olyan maradsz, akár egy tükör.” Az elme kizárólag a múltban és a múlton keresztül vagy a jövőben és a jövőn keresztül tud élni. A jelen pillanat a sírjává lesz: az elme képtelen az ez-ségben létezni. És elme nélküli állapotban lenni annyi, mint meditációban lenni. Ez lehet az egyik legnagyobb titok. Ez lehet maga a kulcs, amely kinyitja az isteni ajtaját. Amikor valami átsuhan az elmén, emlékezz: csak ez. Ne mondd, hogy jó, ne mond, hogy rossz, ne hasonlítgass. Ne kívánd, hogy valami másképp legyen. Minden, ami van, van, minden, ami nincs, nincs. Mindenki nagy boldogtalanságot teremt ebből a feszültségből. Az emberek azt próbálják elérni, ami nincs, és hajlamosak megfeledkezni arról, ami van. Például amikor sírsz, mélyen belül tedd meditációvá. Egyszerűen mondd azt mélyen belül: csak ez. Ne értékeld, ne gondolj arra, hogy nem kellene lennie. Ne gondolj arra, hogy mit fognak gondolni mások. Engedd, hogy legyen, és légy hűvös, távoli megfigyelő. A sírás se nem jó, se nem rossz – semmi nem lehet jó vagy rossz, a dolgok egyszerűen vannak. Ha nem ítélkezünk, az elme lassan eltűnik. És elme nélkül látni a valóságot annyi, mint látni az igazságot. Forrás: OSHO MIndennapra