OSHO gondolatok mindennapra 2016. március 3.

Monodráma "Rendkívül nehéz vallásosnak lenni, mert neked kell lenned egyszerre a kísérletezőnek és a kísérleti alanynak is, egyszerre a tudósnak és a kísérletnek. Belül nincs elkülönülés. Egy monodrámát játszol." Egy hétköznapi drámában sok színész játszik, és fel vannak osztva a szerepek. Egy monodrámában egyedül vagy. Minden szerepet neked kell eljátszanod. Egy zen szerzetes minden reggel hangosan felkiáltott: - Bokuju, hol vagy? Ez a saját neve volt. És válaszolt is: - Igen uram, itt vagyok. Azután azt mondta: - Bokuju, emlékezz, egy újabb napot kaptál. Légy tudatában ennek, légy éber és ne légy ostoba! Azután így felelt: - Igen uram, igyekszem mindent megtenni, amit csak tudok. És nem volt ott senki más! A tanítványai kezdtek arra gondolni, hogy megőrült. Pedig csupán egy monodrámát játszott. És ez a helyzet a bensődben. Te vagy a beszélő, te vagy a hallgató, te vagy a parancsnok, és te vagy, aki végrehajtja az utasításokat. Ez nehéz, mert a szerepek könnyen összekeverednek, egymásba csúsznak. Akkor nagyon könnyű, ha te vagy a vezető, és valaki mást vezetsz. Ha a szerepek fel vannak osztva, a dolgok kristálytiszták. Semmi sem keveredik össze: neked a saját szerepedet kell befejezned, és neki is a sajátját. Könnyű, a szituáció mesterséges. Amikor te játszod mindkét szerepet, a szituáció természetes, nem mesterséges, és persze sokkal bonyolultabb. Ám idővel beletanulsz. Forrás: OSHO Mindennapra