OSHO gondolatok mindennapra 2016. december 13.

A saját templomod „Egy nyilvános templom nyilvános templom, szükséged van saját templomodra, amely egy privát jelenség.” Keleten régen külön szobánk volt a meditációra. Minden családnak, aki megengedhette magának, saját kis temploma volt. És az emberek kizárólag imádkozni vagy meditálni mentek oda, nem másért. Azon a helyen minden – a meggyújtott füstölő, a színek, a hangok, a levegő -, minden összekapcsolódik a meditáció ideájával. Ha ugyanabban a szobában, ugyanazon a helyen, mindennap ugyanabban az időben meditálsz, akkor abban a pillanatban, hogy belépsz a szobába, és leveszed a cipődet, már meditációban vagy. Abban a pillanatban, hogy belépsz a szobába, és odaérsz a falhoz – ugyanahhoz a falhoz, ugyanahhoz a színhez, ugyanaz a füstölő ég, ugyanaz az illat, ugyanaz a csend, ugyanaz az idő -, a tested, a vitalitásod, az elméd, minden egyetlen egységbe olvad. Mindannyian tudják, hogy ez a meditálás ideje. És segítenek, nem harcolnak ellened. Egyszerűen csak ülsz ott, és könnyedén belemész – sokkal könnyebben, sokkal csendesebben, sokkal kevesebb erőfeszítéssel. Tehát ha meg tudod oldani, tarts fenn egy kis helyet – egy sarok is megteszi -, és ne csinálj ott semmi mást. Különben a tér összezavarodik, hm? Ezt nehéz elmagyarázni, de a tér is összezavarodik. Csinálj egy kis sarkot, meditálj ott, és próbáld mindennap ugyanabban az időben tenni. Ha olykor elszalasztod, nem kell, hogy bűntudatod legyen – minden rendben. Még ha száz napból csak hatvan napon tudod rendszeressé tenni, az is elég lesz. Forrás: OSHO Mindennapra Meditáció csak neked! (Személyre szabott, születési horoszkóp alapján készülő gyógyulást segítő meditáció)