OSHO gondolatok mindennapra 2016. április 18.

Kótyagosság "Lao-ce azt mondja: én kótyagos ember vagyok. Amikor mindenki érthető, csak én vagyok zavaros: amikor mindenki intelligensnek látszik, én ostoba vagyok." Lao-ce azt mondja ezzel, hogy ő nem számítgatja az életet - ő megéli. Él, mint az állatok, a fák, a madarak. Egyszerűen megéli, anélkül, hogy azon töprengene, micsoda és hová vezet. Bárhol jó, sőt sehol is jó. Tedd félre az elmédet. Nehéz lesz, de meg lehet csinálni. Ez a modern elme számára, az egyik legkegyetlenebb probléma, félre tenni az okosságot. Szükséged van rá, hogy egy kicsit vadabb légy. Ez nagy ártatlanságot eredményez majd: felkészít, hogy beleugorj egy nagyszerű szerelembe. Nem kell, hogy ez a szerelem valaki felé irányuljon, de legyen szenvedélyes szerelem - az életbe, a létezésbe, vagy bármelyik emberi lénybe. Lehet a festészetbe, költészetbe, táncba, zenébe, drámába, bármibe - de legyen olyan hatalmas, szenvedélyes szerelem, amely az egész életeddé lesz, amelyben olyan tökéletesen feloldódsz, hogy semmi sem marad kívül rajta, vagyis te és a szerelmed eggyé váltok. Az lesz az átalakulás számodra. A félelem is ott van, de ne válaszd a félelmet. Azok akik a félelmet választják, elpusztítják önmagukat. Engedd, hogy ott legyen a félelem, de annak ellenére vesd bele magadat a szerelembe. Forrás: OSHO Mindennapra Meditáció csak neked! (Személyre szabott, születési horoszkóp alapján készülő gyógyulást segítő meditáció)